Bejelentkezés / Einloggen

Kezdőlap > Munkáltatóknak > Munkaerő-kölcsönzés

Kapcsolodó nyomtatványok





Kapcsolodó linkek





Munkáltatóknak




Munkaerő-kölcsönzés
Nyomtat
   

    A munkaerő-kölcsönzési, valamint a közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenységet a 2012. évi I. törvény, a Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezete, valamint a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.

    I. Munkaerő-kölcsönzési, illetve a közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési fogalom szabályozása

    1. A munkaerő-kölcsönzés fogalmát az Mt. 214. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg.
    A munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.
    Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítás alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.
    A kölcsönbeadó tehát a munkavállalóval, a későbbiekben történő kikölcsönzés céljából, munkaszerződést köt. A kölcsönbeadó gyakorolja a munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a munkavállaló tekintetében.
    Ha a munkaerő-kölcsönzés külföldi munkavégzésre irányul, a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó jogszabályai az irányadóak azzal, hogy a kiutazást csak akkor lehet megkezdeni, ha a munkavégzés helyén irányadó jog szerint engedélyek beszerzése megtörtént.
    Kölcsönvevő az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez.
    Kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja.
    Kikölcsönzés a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés.
    A kölcsönbeadó és a munkavállaló munkaszerződésének kötelező tartalma:
    - annak ténye, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre,
    - a munkavállaló alapbére,
    - a munkavégzés jellege.

    A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő szerződésének kötelező tartalma:
    - a munkaerő-kölcsönzés lényeges feltételei, és
    - a munkáltatói jogkör gyakorlásának megosztása.

    Mindkét szerződést kötelező írásba foglalni.
    Semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely:
    a) a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követően a kölcsönvevővel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő,
    b) alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást kell fizetni a kölcsönzésért vagy a kölcsönvevővel történő jogviszony létesítésért.

    A kölcsönzés során a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolják, megállapodásuk szerint. A kölcsönbeadó gyakorolja a munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a munkavállaló tekintetében.
    A munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
    A kölcsönbeadó munkabér-fizetési kötelezettségét nem érinti, ha a kölcsönvevő a kölcsönbeadónak járó díjat nem fizette meg. A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi, a munkáltatót terhelő bevallás, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése.
    Ha a munkaviszony nem kölcsönzés céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót kölcsönzés keretében foglalkoztassa.
    A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszonyt, a kölcsönbeadó és a munkavállaló között fennálló munkaviszony, az egyenlő bánásmód követelménye, a munkaviszony megszüntetése, kártérítési felelősség részletes szabályait az Mt. 217-222. §-ai tartalmazzák.

    2. A közfoglalkoztatás új rendszerének kialakítása során 2011. szeptember 1-jétől lehetőség van a közfoglalkoztatási jogviszony keretében is munkaerő-kölcsönzésre. A fenti 1.) pontban írt szabályok az alábbi eltéréssel irányadók közhasznú kölcsönzés esetére is.

    Közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzés fogalmát a Rendelet 2. §. (1) bekezdés h) pontja határozza meg. Közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzés a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkaerő-kölcsönzés.

    Közhasznú kölcsönzői tevékenységet: 
    -  helyi vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek társulása,
    - a közhasznú szervezetté minősített civil szervezet végezhet.

    II. A munkaerő-kölcsönzői tevékenység folytatásának feltételei

    Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet
    - az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás végezhet, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy
    - az a belföldi székhelyű a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállalók vonatkozásában – szövetkezet folytathat
    akkor, ha az Mt-ben és a rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, és a székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba vette.
    Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet tehát egyrészt belföldi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat, és szövetkezet, másrészt az EGT-államban jogszerűen bejegyzett kölcsönző vállalkozás végezhet.

    A nyilvántartásba vétel feltételei:
    1. a kérelmezőt a cégjegyzékbe – vagy ha a közhasznú kölcsönző esetében a működés feltétele más bírósági nyilvántartásba vétel – az előírt nyilvántartásba bejegyezték és a létesítő okirata a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazza,
    2. a kérelmezőnek vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személynek a Rendelet 1. mellékletében meghatározott képesítése, gyakorlata van,
    3. a kérelmezőnek a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiség áll rendelkezésre,
    4. munkaerő-kölcsönző esetén a kérelmező vagyoni biztosítékkal rendelkezik,
    5. közhasznú kölcsönző esetén a rendeletben meghatározott mentort alkalmaz,
    6. illetékbélyeget leró 3 000, - Ft értékben.

    A vagyoni biztosíték pénzbeli letét, amelynek összege kétmillió forint. A vagyoni biztosítékot pénzügyi intézménnyel kötött letéti szerződéssel kell igazolni, melynek az alábbi rendelkezéseket kell tartalmaznia:
    - a letét kizárólag munkaerő-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,
    - a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló részére a fenti pont szerinti kártérítést a munkaerő-kölcsönző kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,
    - a letét bármely okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény munkaerő-kölcsönzőt nyilvántartó kormányhivatalt és a munkaerő-kölcsönzőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

    A kölcsönbeadónak a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolni kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a kormányhivatalban igazolnia kell. Ha a kölcsönbeadót a kormányhivatal a nyilvántartásból törli a letéti szerződés a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a kölcsönzéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a kölcsönbeadó ellen a munkavállaló kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a kormányhivatal a pénzügyi intézményt tájékoztatja.
    A Rendelet. 1. melléklete alapján elfogadható szakmai képesítés, gyakorlat:
    a) szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében:
    - egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán,
    - egyetemek állam- és jogtudományi karán,
    - egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon,
    - egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél, valamint
    - egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy
    b) felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat:
    - az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése,
    - munkaköri követelmények meghatározása,
    - a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése,
    - munkaerő-kiválasztás,
    - munkaerő-közvetítés,
    - munkaerő-felvétel,
    - a belső utánpótlás tervezése,
    - a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása,
    - teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül:
    - bérezési alapelvek kialakítása,
    - hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése,
    - teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése,
    - munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása,
    - személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése,
    - munkakörülmények vizsgálata, vagy
    c) középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat, vagy
    d) a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott munkaerő-piaci ügyintéző és munkaerő-piaci menedzser szakképesítés.

    Az illetékfizetésre kötelezett kérelmezőnek az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az iratra kell felragasztani. Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §. (2) bekezdésében meghatározott szervezetnek (alapítványnak) az illetékmentesség fennállásáról nyilatkoznia kell.

    A nyilvántartásba vételi kérelmet a Rendelet 3. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, a székhely szerint illetékes kormányhivatalnál.
    A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni:
    - 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói tevékenység megkezdéséről tett bejelentés alapján kiadott igazolást, vagy hiteles másolatát, valamint aláírási címpéldányt. 2013. február 1-jétől cégjegyzékben nyilvántartott cég esetén nem kell csatolni a cégkivonatot, hanem csak a nevét, cégjegyzékszámát, illetve adószámát tartalmazó nyilatkozatát.
    - A munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazó létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) 3 hónapnál nem régebbi hitelesített kivonatát.
    - Az előírt képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevél hiteles másolatát, szükség szerint a gyakorlati időre vonatkozó igazolás (működési bizonyítvány), valamint e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött szerződés.
    - Az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolatát.
    - Pénzügyi intézménnyel kötött eredeti letéti szerződést a vagyoni biztosítékról munkaerő-kölcsönző esetén.
    - Közhasznú kölcsönző esetén a mentorral kötött munkaszerződést.
    - Illetékbélyeget 3 000,- Ft értékben.

    A munkaerő-kölcsönzési, valamint a közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásért a kérelmezőnek államigazgatási eljárási illetéket kell fizetnie. A kérelmezőnek az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdésében és 29. §-ának (1) bekezdésében megállapított 3 000.- Ft összegű illetéket a formanyomtatványon illetékbélyegben kell lerónia.

    A tevékenység megkezdése:
    A munkaerő-kölcsönző, illetve a közhasznú kölcsönző a tevékenységét csak a kormányhivatal nyilvántartásba vételéről szóló határozatának jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.
    A határozat kihirdetésekor a munkaerő-kölcsönző, illetve a közhasznú kölcsönző nyilatkozatban lemondhat fellebbezési jogáról. A postai úton kézbesített határozat akkor válik jogerőssé, ha a fellebbezésre nyitva álló határidőben (kézbesítéstől számított 15 nap) fellebbezést nem nyújt be a kérelmező. A határidő lejárta előtt az ügyfél a kormányhivatalnál személyesen vagy írásban lemondhat fellebbezési jogáról, így tevékenységét a fellebbezési határidő lejárta előtt elkezdheti a jogerős határozat alapján.
    A nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni.

    A tevékenység gyakorlása:
    A munkaerő-kölcsönző, illetve a közhasznú kölcsönző a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében folyamatosan köteles használni.

    Tilos munkavállaló kölcsönzése:
    - munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott esetben,
    - sztrájkban részt vevő munkavállaló helyettesítésére,
    - öt évet meghaladóan.

    Tájékoztatási kötelezettség:
    A munkaerő-kölcsönzőnek a munkavállalóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 218. §. (3) bekezdése szabályozza. A kölcsönvevőnek a kölcsönbeadóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 217 §. (3). bekezdése szabályozza.

    Bejelentési kötelezettség:
    A munkaerő-kölcsönzőnek, illetve a közhasznú kölcsönzőnek nyolc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartást vezető kormányhivatalnak, ha:
    - a nyilvántartásba vételéhez, valamint a tevékenysége folytatásához szükséges feltételekben (telephelyében, szervezeti formájában stb.) vagy a székhelyében változás következett be, továbbá
    - a munkaerő-kölcsönzői, közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzői tevékenységét megszüntette.

    III. Törli a kormányhivatal a munkaerő-kölcsönzőt, illetve a közhasznú kölcsönzőt a nyilvántartásból

    A kormányhivatal a munkaerő-kölcsönzőt, illetve a közhasznú kölcsönzőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha:
    - a nyilvántartásba vétel feltételeivel nem rendelkezik,
    - a vagyoni biztosítékot munkaerő-kölcsönző esetén az előírt határidőben nem pótolta,
    - adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget,
    - az Mt., vagy a Rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét (Rendelet 16. §. (1) a) pont).

    A kormányhivatal a munkaerő-kölcsönzőt, illetve a közhasznú kölcsönzőt törli a nyilvántartásból (tevékenység folytatásától való eltiltás nélkül), ha
    - tevékenységének megszüntetését bejelentette,
    - jogutód nélkül megszűnt (Rendelet 16. §. (1) b) pont).

    Ha a munkaerő-kölcsönzőt, illetve a közhasznú kölcsönzőt azért törölték a nyilvántartásból, mert kölcsönzési tevékenységét az Mt. szabályainak többszöri megszegésével folytatja, a munkaerő-kölcsönző, illetve a közhasznú kölcsönző legkorábban csak a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő egy év elteltével vehető újra nyilvántartásba.


    Utolsó módosítás: 2015.07.31.
WebmasterVas Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály