Bejelentkezés / Einloggen

Kezdőlap > Munkáltatóknak > Magán-munkaközvetítés

Kapcsolodó nyomtatványok





Kapcsolodó linkek





Munkáltatóknak




Magán-munkaközvetítés
Nyomtat
   

    A magán-munkaközvetítői tevékenységet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.

    I. A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltétele, hogy

    - a magán-munkaközvetítő vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy a Rendelet 1. mellékletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal és
    - a magán-munkaközvetítő a Rendelet által előírt esetben, letétbe helyezett vagyoni biztosítékkal rendelkezzen.

    A magán-munkaközvetítő a tevékenységre irányuló szándékát a Rendelet 2. melléklete szerinti adattartalommal, a székhely szerinti kormányhivatalnak jelenti be.
    A bejelentés során csatolandó mellékletek (Rendelet 5. §. (1) a–c pont):
    - Három hónapnál nem régebbi cégkivonat, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozat, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés igazolása. 2013. február 1-jétől cégjegyzékben nyilvántartott cég esetén nem kell csatolni a cégkivonatot, hanem csak a nevét, cégjegyzékszámát, illetve adószámát tartalmazó nyilatkozatát.
    - Az előírt képesítést igazoló oklevél hiteles másolata (szükség szerint a gyakorlati időre vonatkozó igazolás, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt,) és a képesítéssel rendelkező személlyel kötött foglalkoztatási szerződés.
    - Pénzügyi intézménnyel kötött eredeti letéti szerződés.
    - Illetékbélyeg 3 000, - Ft értékben.

    A magán-munkaközvetítői tevékenység vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható. A vagyoni biztosíték mértéke, amennyiben a közvetítés:
    a) belföldre vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) többi tagállamának területére irányul ötszázezer forint,
    b) az EGT-ről szóló megállapodásban nem részes állam területére irányul egymillió forint (Rendelet 6. §. (2) bek.).

    Vagyoni biztosítékként csak olyan letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza (Rendelet 6. §. (4) bek.):
    - a letét kizárólag magán-munkaközvetítés során keletkezett, a munkavállaló vagy a munkát kereső részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel, 
    - a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló vagy a munkát kereső részére a fenti pont szerinti kártérítést a magán-munkaközvetítő kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,
    - a letét bármely okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a magán-munkaközvetítőt nyilvántartó kormányhivatalt, továbbá a magán-munkaközvetítőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

    A magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot, a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a kormányhivatalban igazolnia kell. Ha a magán-munkaközvetítőt a kormányhivatal a nyilvántartásból törli, illetve a tevékenységtől eltiltja, a letéti szerződés a törlést, eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a magán-munkaközvetítéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a magán-munkaközvetítő ellen a munkát kereső kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a kormányhivatal a pénzügyi intézményt tájékoztatja (Rendelet 7. §. (1)-(2) bek.).

    A Rendelet 1. melléklete alapján elfogadható szakmai képesítés, gyakorlat:
    a) szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében:
    - egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán, 
    - egyetemek állam- és jogtudományi karán,
    - egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon,
    - egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél, valamint
    - egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy
    b) felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat:
    - az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése,
    - munkaköri követelmények meghatározása,
    - a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése,
    - munkaerő-kiválasztás,
    - munkaerő-közvetítés,
    - munkaerő-felvétel,
    - a belső utánpótlás tervezése,
    - a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása,
    - teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül:
    - bérezési alapelvek kialakítása,
    - hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése,
    - teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése,
    - munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása,
    - személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése,
    - munkakörülmények vizsgálata; vagy
    c) középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy
    d) a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott munkaerő-piaci ügyintéző és munkaerő-piaci menedzser szakképesítés.

    Az illetékfizetésre kötelezett bejelentőnek az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az iratra kell felragasztani. Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §. (2) bekezdésében meghatározott szervezetnek (alapítványnak) az illetékmentesség fennállásáról nyilatkoznia kell.

    Amennyiben a bejelentés megfelel a jogszabályban meghatározott követelményeknek és az eljárási illetéket is megfizették, a bejelentés tevőt erről a tényről a kormányhivatal igazolás megküldésével értesíti. Ezt követően a kormányhivatal dönt a nyilvántartásba vételről. Amennyiben a bejelentés nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek a hiányosságok megjelölésével a kormányhivatal erről szóló tájékoztatást küld. A bejelentés jogszabályban foglalt feltételinek hiányában, a bejelentés meg nem tettnek minősül. Ezt követően a bejelentést a hiányosságok pótlásával újra meg kell tenni.

    A magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot, a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a kormányhivatalban igazolnia kell (Rendelet 7. §. (1) bek.). A magán-munkaközvetítői tevékenység bejelentés nélküli folytatása esetén a kormányhivatal 5 000 – 500 000,- Ft-ig terjedő bírságot szab ki (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 56/A. §-a, és a rendbírságról szóló 3/1996. (IV.5.) MüM rendelet 1. §-a alapján).

    A kormányhivatal a magán-munkaközvetítőt eltiltja a tevékenység folytatásától és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha:
    - a bejegyzés feltételeivel nem rendelkezik,
    - a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,
    - adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget,
    - a Rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét (Rendelet 16. §.. (1) a) pont).

    A kormányhivatal a magán-munkaközvetítőt törli a nyilvántartásból (tevékenység folytatásától való eltiltás nélkül), ha:
    - tevékenységének megszüntetését bejelentette,
    - jogutód nélkül megszűnt (Rendelet 16. §. (1) b) pont).

    Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre vagy a tevékenységtől való eltiltásra azért kerül sor, mert a magán-munkaközvetítő tevékenységét a Rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja, a magán-munkaközvetítő legkorábban csak a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő egy év elteltével vehető újra nyilvántartásba, illetve folytathatja újra tevékenységét.

    II. A magán-munkaközvetítői tevékenység gyakorlására vonatkozó szabályok

    - A magán-munkaközvetítőnek a székhelyében, a bejegyzés feltételeiben bekövetkezett változást, továbbá a tevékenysége megszüntetését nyolc napon belül az őt nyilvántartásba vevő kormányhivatalnak be kell jelentenie (Rendelet 9. §. (3) bek.).
    - A magán-munkaközvetítő a tevékenységéért a munkát keresővel szemben díjat, költséget nem számolhat fel (Rendelet 10. §. (3) bek.).
    - A magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által működtetett honlapon közzétett adatlapon, telephelyenként tájékoztatást kell szolgáltatnia (Rendelet 13. §. (1) bek.).

    Magán-munkaközvetítés során tilos:
    - a munkát keresők között hátrányos megkülönböztetést tenni nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt,
    - a munkát keresőt jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre közvetíteni,
    - a munkát keresőt nem létező állásba közvetíteni, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba), ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,
    - olyan munkaerőigényt kielégíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz,
    - olyan személyi adatokat rögzíteni, nyilvántartásba venni, felhasználni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben (Rendelet 10. §. (1) bek. a)–e) pont).

    - Nem folytatható magán-munkaközvetítés arra a munkavállalásra, amely nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik, és amellyel kapcsolatos munkaközvetítői tevékenységre a nemzetközi szerződés alapján állami szerv jogosult. 
    - Külföldre irányuló magán-munkaközvetítés során be kell tartani annak az országnak - a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályait, amelyben történő munkavállalás elősegítésére a magán-munkaközvetítői tevékenység irányul (Rendelet 10. §. (4) bek.).

    - A magán-munkaközvetítőnek a munkát keresőt tájékoztatnia kell a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról, várható kereseti lehetőségről (Rendelet 11. §. (1) bek.).
    - Ha a magán-munkaközvetítői tevékenység külföldi munkavállalásra irányul, a magán-munkaközvetítőnek a fogadó ország jogszabályairól - különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról - a közvetítést megelőzően a munkát keresőt írásban, hitelt érdemlően tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással a magán-munkaközvetítő a munkát keresőnek okozott kárért felelősséggel tartozik (Rendelet 11. §. (2) bek.).
    - Külföldi állampolgár magyarországi munkavégzésre csak a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályok figyelembevételével közvetíthető (Rendelet 11. §. (3) bek.).


    Utolsó módosítás: 2015.07.31.
WebmasterVas Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály