Bejelentkezés / Einloggen

Kezdőlap > Munkáltatóknak > Közfoglalkoztatás rendszere

Kapcsolodó nyomtatványok





Kapcsolodó linkek





Munkáltatóknak




Közfoglalkoztatás rendszere
Nyomtat
   

    Tájékoztató a közfoglalkoztatás rendszeréről

    A közfoglalkoztatás átalakítása következtében 2011. január 1-jétől megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka és a közhasznú munkavégzés, melyeket az egységes közfoglalkoztatás rendszere váltott fel. A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen.
    A változások a közfoglalkoztatás támogatási rendszerét és feltételeit is alapjaiban érintették. Az új rendszerben az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet a belügyminiszter szakpolitikai feladat- és hatáskörébe utalta a közfoglalkoztatást.
    A közfoglalkoztatás számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (a továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására.
    Azt, hogy ki lehet közfoglalkoztatott, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) határozza meg. Eszerint közfoglalkoztatott az lehet, aki
    •  munkaviszonyt létesíthet,
    •  16. életévét betöltötte, és
    •  a járási hivatal foglalkoztatási osztályán regisztrált álláskereső – FHT-ban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső – vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy.

    A Kftv. szerint közfoglalkoztató lehet:
    •  helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
    •  költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok),
    •  egyházi jogi személy,
    •  közhasznú jogállású szervezet,
    •  civil szervezet,
    •  állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
    •  vízitársulat,
    •  erdőgazdálkodó (magánerdőgazdálkodó),
    •  szociális szövetkezet,
    •  vasúti pályahálózat-működtető szervezet,
    •  a kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt közérdekű szolgáltató.

    A közfoglalkoztatók meghatározott körébe tartozás mellett vizsgálni kell azt is, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek közfoglalkoztatás keretében végezhetők. Ezek a tevékenységek a Kftv. szerint a következők:
    •  a Kftv.-ben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat, vagy
    •  a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy
    •  a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat,
    •  a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen –
    -  egészségmegőrzési,
    -  szociális,
    -  nevelési, oktatási, 
    -  kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi,
    -  ermészet-, környezet- és állatvédelmi, 
    -  gyermek- és ifjúságvédelmi, sport,
    -  közrend és közlekedésbiztonsági, 
    -  ár- és belvízvédelmi célú, 
    -  közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat, vagy
    •  a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat.


    További feltétel, hogy a felsorolt feladatok kizárólag akkor láthatók el közfoglalkoztatás keretében, ha a feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt.
    A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység a fentieken túl nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.
    A közfoglalkoztatási jogviszony a közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni.
    A közfoglalkoztatási jogviszonyra a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit a Kftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közfoglalkoztatási jogviszony legfontosabb sajátosságai a következők:
    •  csak határozott időre (legfeljebb 11 hónap) létesíthető,
    •  a jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni (közfoglalkoztatási szerződésben),
    •  próbaidő nem köthető ki,
    •  a rendes munkaidő időtartama napi 4, 6 vagy 8 óra lehet,
    • a közfoglalkoztatott közfoglalkoztatási bérre (81.530 forint) vagy – középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre (106.555 forint) jogosult,
    •  a munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre (89.705 forint) vagy – középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre (117.245 forint) jogosult, közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén,
    •  az állásidőre a közfoglalkoztatott külön jogszabályban meghatározott bérezésre jogosult,
    •  a szabadság mértéke közfoglalkoztatási jogviszonyban naptári évenként 20 munkanap,
    •  a szabadsága tartamára a közfoglalkoztatottat közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér illeti meg,
    •  a betegszabadsága tartamára a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatási bér, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér 70%-a illeti meg,
    •  fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni a közfoglalkoztató, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt olyan munkáltatónál, aki nem lehet közfoglalkoztató, legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít, kivéve, ha a közfoglalkoztató a munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetőségét is biztosítja,
    •  várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a közfoglalkoztatott számára, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható,
    •  foglalkoztathatósági szakvéleményezést kell kérni a közfoglalkoztatás megkezdése előtt, amely azt határozza meg, hogy a munkavállaló mely foglalkozási korlátozás mellett folytathat kereső tevékenységet,
    •  önkormányzati közfoglalkoztatás esetén az illetékes kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya, más közfoglalkoztatás esetében a közfoglalkoztató kezdeményezi a foglalkoztathatósági szakvéleményezést,
    •  a foglalkoztathatósági szakvélemény kiállításától számított egy évig érvényes, és több foglalkoztatónál felhasználható.


    A Kftv. három hónap időtartamra kizárja a közfoglalkoztatásból mindazokat, akiket tanköteles gyermekük mulasztása miatt szabálysértés elkövetéséért három hónapon belül jogerősen elmarasztaltak, valamint akik a helyi önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet (kert, udvar, jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó közterület) rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségüket nem teljesítik. A kizárásról a foglalkoztatási osztály dönt a Szabálysértési Nyilvántartási Rendszer adatai, valamint – a helyi önkormányzati közfoglalkoztatás kivételével – a jegyző igazolása alapján.
    A közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztatott jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és nyugellátásra (táppénz, nyugdíj). Ennek megfelelően – a munkabérhez hasonlóan – a közfoglalkoztatási bért is terhelik a következő levonások:
    •  személyi jövedelemadó (15%)
    •  nyugdíjjárulék (10%)
    •  egészségbiztosítási járulék (7%)
    •  munkaerő-piaci járulék (1,5%)

    A közfoglalkoztatás támogatása:
    A közfoglalkoztatási támogatások típusait és a támogatások igénybevételre vonatkozó szabályokat a közfoglalkoztatásokhoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.
    Munkaerő-piaci célcsoport:
    •  a foglalkoztatási osztályokon, valamint munkaerőpiaci pontokon regisztrált álláskeresők – FHT-ban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők –, valamint
    •  a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személyek.

    A munkaerő-piaci célcsoport foglalkoztatásához a következő formákban nyújtható támogatás: 
    •  rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő),
    •  hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő),
    •  országos közfoglalkoztatási program támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),
    •  mintaprogram támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),
    •  közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (legalább 60 nap, legfeljebb 11 hónap időtartam),
    •  vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás.
    A közfoglalkoztatási jogviszonyok legfeljebb 11 hónap időtartamúak lehetnek, amelybe bele kell számítani az azonos naptári évben már közfoglalkoztatásban töltött időtartamot.
    A közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyedi döntésével engedélyezett, az általánostól eltérő támogatási időszak (naptári éven átnyúló és/vagy 11 hónapnál hosszabb idő) alatt megvalósuló közfoglalkoztatási programok esetében a határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszonyok hossza igazodhat a program hosszához, ez esetben az összeszámítás szabályait sem kell alkalmazni.


    Utolsó módosítás: 2017.01.10.
WebmasterVas Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály