Bejelentkezés / Einloggen

  Kezdőlap     Álláskeresőknek    Munkáltatóknak     Pályázatok     Szervezetünk   
Kezdőlap > Az egyszerűsített foglakoztatás új szabályai

Kapcsolodó nyomtatványok





Kapcsolodó linkek





Álláskeresőknek




Az egyszerűsített foglakoztatás új szabályai
Nyomtat
   

     Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól)

    Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) az egyszerűsített foglalkoztatásnak a következő eseteit szabályozza:

    1. mezőgazdasági és turisztikai idénymunka
    2. alkalmi munka

    Kiegészítés (hatályos 2013. május 5-től):
    Az Eftv. szabályait kell alkalmazni továbbá abban az esetben, ha foglalkoztatási szövetkezet a tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára kölcsönzi ki azzal, hogy munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni.
    Az egyszerűsített foglalkoztatás egyes típusainak időkorlátai
    • mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
    • turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
    • alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

    Az Eft. 1. § (2) bekezdése létszámkorlátot állapít meg az alkalmi munka tekintetében.
    Eszerint egy naptári napon a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve
    • az a munkáltató, aki az Mt. alapján főállású személyt nem foglalkoztat, legfeljebb 1 főt,
    • az a munkáltató, aki az Mt. alapján 1–5 fő között foglalkoztat munkavállalót, legfeljebb 2 főt,
    • az a munkáltató, aki az Mt. alapján 6–20 fő között foglalkoztat munkavállalót, legfeljebb 4 főt,
    • az a munkáltató, aki az Mt. alapján 20 munkavállalónál többet foglalkoztat, legfeljebb a munkavállalói létszám 20%-át kitevő személyt foglalkoztathat.
    Az előzőekben ismertetett korlátozó rendelkezéseket a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.

    Filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy a tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a 12 000 forintot.

    Az előzőekben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.
    Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

    Az egyszerűsített foglalkoztatás létesítése

    Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató (a nem magánszemély munkáltató) választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az Eftv. melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni, azzal, hogy ez nem mentesíti a munkáltatót bejelentési kötelezettségének teljesítése alól. Ebben az esetben a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.

    A jogviszony létesítésének korlátai

    Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már az Mt. szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn. Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.

    Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. § e) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

    Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható egyszerűsített munkaviszony alapján.

    Az a munkáltató, aki a 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az Eftv. 8. § (2) bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.

    Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat

    A munkavégzés megkezdése előtt a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat nem kötelező, mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy a munkaadónak kell meggyőződnie arról, hogy a munkavállaló munkára képes állapotban van. [Eftv. 6. §]

    Bejelentési és bevallási kötelezettség

    Az egyszerűsített foglalkoztatás mindkét esetében – mezőgazdasági, valamint turisztikai idénymunka és alkalmi munka – a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni az NAV-hoz az alábbi adatokat [Eftv. 11. § (1), (3)]:
    • a munkavállaló neve,
    • a munkáltató adószáma
    • a munkavállaló adóazonosító jele és taj-száma
    • az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (mezőgazdasági/turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka
    • munkaviszony napjainak száma.

    A bejelentés ügyfélkapun történő előzetes regisztráció birtokában lehetséges az alábbi két módon:
    • elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül
    • telefonos ügyfélszolgálaton keresztül.

    Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén –
    • az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
    • ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosításra a bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség.

    A munkáltató bevallási kötelezettségét elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül teljesíti, vagy  a bevallásra elektronikusan kötelezettek kivételével  választhatja azt is, hogy bevallási kötelezettségét ugyanazon [az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott] adattartalommal papír alapon havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti.

    Bér és közteherfizetés

    Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

    A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.

    A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozóan a munkáltató által fizetendő közteher mértéke egységesen, a munkabértől és napi munkaidőtől függetlenül:
    • mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként: 500 forint,
    • alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként: 1000 forint,
    • filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint.
    A fentiek megfizetésével nem terheli
    • a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
    • a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
    Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.

    Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha
    • az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg);
    • a természetes személynek a filmipari statisztaként végzett – e törvény hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania.

    Ellátásra való jogosultság

    Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

    A harmadik országbeli állampolgárokra, illetve a más (tag)államban biztosított munkavállalókra vonatkozó rendelkezések

    Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható.
    Harmadik országbeli állampolgárnak, aki nem rendelkezik taj-számmal, vagy adóazonosító jellel, fel kell keresnie az állami foglalkoztatási szerv kirendeltségét ahol kérésére haladéktalanul megkérik az egészségbiztosítási szervtől a társadalombiztosítási azonosító jelet, valamint az állami adóhatóságtól az adóazonosító jelet. Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki. Ezen eljárás esetében az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.
    Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és az erre vonatkozó igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet
    A másik tagállamban biztosított személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.
    Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.

    Eltérések az Mt. (2012. évi I. törvény) szabályaitól

    Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Mt. 44. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni (munkaszerződés írásba foglalásának kötelezettsége). Nem kell alkalmazni az Mt. 134. §-ban és a 155. § (2) bekezdésében foglaltakat (a munkaidő nyilvántartása, valamint a munkabér elszámolása vonatkozó írásbeli tájékoztatás adása), ha a felek a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerűsített foglakoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződést.

    Nem lehet alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatásra az Mt.-nek

    a 49. § (2) bekezdésében,
    az 53. §-ban,
    az 56. §-ban,
    az 59. §-ban,
    a 61. §-ban,
    a 81. §-ban,
    a 97. § (4) és (5) bekezdésében,
    a 101. §-ban,
    a 122–124. §-ban,
    a 126–133. §-ban,
    a 192. § (4) bekezdésében, valamint
    a 208–211. §-ban
    foglaltakat.

    A munkaviszony megszűnésekor az Mt. 80. §-ban meghatározott igazolásokat nem kell kiadni.


    Utolsó módosítás: 2013.09.20.
WebmasterVas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi központja