Bejelentkezés / Einloggen

  Kezdőlap     Álláskeresőknek    Munkáltatóknak     Pályázatok     Szervezetünk   
Kezdőlap > Álláskeresők részére nyújtható ellátások

Kapcsolodó nyomtatványok





Kapcsolodó linkek





Álláskeresőknek




Álláskeresők részére nyújtható ellátások
Nyomtat
   

    Az ellátások formái:

    Milyen okmányok szükségesek az álláskeresési járadék megállapításához?

    Amennyiben az ügyfél álláskeresési járadék iránti kérelmet terjeszt elő, a járási hivatal foglalkoztatási osztálya az alábbi dokumentumokat kéri.

    A nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumok:

    • Érvényes személyazonosító igazolvány (útlevél, jogosítvány)
    • Lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya)
    • TAJ kártya
    • Adó igazolvány
    • Iskolai, illetve szakképzettséget igazoló okirat/ok

    Álláskeresési ellátás megállapításához szükséges dokumentumok:

    • Igazolás a vállalkozói igazolvány visszaadásáról/vállalkozói tevékenység megszüntetéséről
    • OEP igazolvány
    • Bankszámlaszám – amennyiben rendelkezik vele
    • Igazolólap az álláskeresési járadék és segély megállapításához
    • Adatlap a tartási kötelezettségről
    • Munkáltatói igazolás

    2013. január 1-től az álláskeresési ellátás iránti igényt (szándéknyilatkozat), az ellátást érintő körülményekben bekövetkezett változást elektronikus úton is be lehet jelenteni. Ennek részletei az internet segítségével történő elektronikus kapcsolattartásról szóló tájékoztatóban is megtalálhatók.

    Ki jogosult álláskeresési járadékra?

    Az 1991. évi IV. törvény (Flt.) 25.§ (1) bekezdése szerint álláskeresési járadék illeti meg azt, aki:

    • álláskereső (álláskeresők nyilvántartásba vételének feltételei), és
    • az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik és
    • munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
      számára a foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

    Jogosultsági idő: amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állt (ha annak időtartama alatt a nevelőszülő álláskeresési ellátásban nem részesült), vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

    Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:

    • a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
    • a keresőképtelenséggel járó betegség,
    • a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
    • a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS vagy TGYES), csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) (korábban gyermekgondozási segély) folyósítása,
    • a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
    • az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés- és az elzárásbüntetés,
    • az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósítása,
    • a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időtartamával.

    A kereső tevékenység fogalmába minden olyan munkavégzés beletartozik, amelyért a munka elvégzője díjazást kap, akár munkaviszony, vállalkozói jogviszony, megbízási jogviszony stb. az alapja.

    Kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is,

    • aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, valamint
    • aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt,
    • illetve aki a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

    Ez utóbbi körülmény vizsgálatakor a foglalkoztatási osztálynak a nyilvántartásba vételkor nem azt kell vizsgálnia, hogy ténylegesen történt-e munkavégzés, vagy azért fizetett-e a társaság díjazást, hanem azt, hogy a regisztrációt kérő ügyfél közreműködési/munkavégzési kötelezettsége, vagy joga fel van-e tüntetve a társasági szerződésben. Az a társasági tag, akinek a közreműködési kötelezettsége, vagy joga a társasági szerződésben nincs feltüntetve, és a 2006. évi IV. törvény alapján külön megállapodásban foglaltak szerint működik közre személyesen a társaság tevékenységében, szintén minősülhet kereső tevékenységet folytatónak, ha díjazás ellenében végez munkát.

    Gazdasági társaság tagja tehát akkor vehető álláskeresőként nyilvántartásba és kaphat –az egyéb feltételek teljesülése esetén- álláskeresési járadékot, ha a gazdasági társaságnak nem vezető tisztségviselője, és a gazdasági társaság tevékenységében sem személyes közreműködés, sem pedig mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján nem vesz részt, és a társasági szerződésben sem a közreműködési kötelezettsége, sem a közreműködési joga nincs feltüntetve.

    Amennyiben az álláskeresési járadékban részesülő társasági tag a 2006. évi IV. törvény által biztosított lehetőség alapján a többi taggal kötött külön megállapodás szerint díjazás ellenében végez munkát, akkor megfelel annak a feltételnek, hogy kereső tevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, ezért ezt a körülményt legkésőbb a munkakezdést megelőző napon a Járási Hivatal foglalkoztatási osztályának be kell jelentenie.

    Abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenysége rövidebb-hosszabb időre szünetel, a vállalkozás az egyéni vállalkozói nyilvántartásban továbbra is szerepel. Így a vállalkozói jogviszony szüneteltetésének idejét is kereső tevékenységnek kell tekinteni.


    Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék?

    Az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát annak az időtartamnak (jogosultsági idő, legalább 360 nap) az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző 3 év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott.

    Az álláskeresési járadék folyósítási idejét olyan módon kell kiszámítani, hogy 10 nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ennek megfelelően a folyósítás időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap lehet.

    A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a foglalkoztatási osztálynál történő jelentkezésének a napja.

    Mennyi az álláskeresési járadék összege?

    Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett - munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért átlag járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.

    A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.

    Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a.

    Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

    Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja a fentiekben meghatározott járulékalap 30-ad része. Az álláskeresési járadék napi összege ennek a 60 százaléka, legfeljebb azonban a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

    A munkaviszony megszűnési módja, illetve a kapott végkielégítés nem befolyásolja a járadék folyósításának kezdő napját.

    Fontos tudni! 

    • Az álláskeresési ellátásokból nyugdíjjárulék kerül levonásra. Az ellátás időtartama szolgálati időnek minősül.
    • Az álláskeresési ellátások folyósítási ideje alatt az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira jogosult, a táppénz kivételével.
    • Az álláskeresési ellátások személyi jövedelemadó köteles jövedelemnek minősülnek. Önadózóként kell elkészíteni az adóbevallást a Foglalkoztatási Osztály által kiadott igazolás alapján.
    • Tartozás címén gyermektartásdíj és a korábban jogalap nélkül felvett álláskeresési ellátás levonására kerülhet sor az ellátás nettó összegének 33%-ig.
    • Az ellátás kifizetése az ellátásra jogosult választása alapján történhet postai úton, vagy lakossági folyószámlára. Az ellátás kifizetése a tárgyhót követő hónap 15. napjáig kifizetésre kerül. Az új belépők és az ellátásból kikerülők esetében tört havi ellátás kifizetése a tárgyhó végéig megtörténik.
    • Az ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.

     
      Álláskeresési járadék
    2017. január 1-től
    Összeg Átlagkereset 60%-a
    Felső határ 127.500,- Ft/hó
    4.250,- Ft/nap
    Viszonyítás Kötelező legkisebb munkabér 100%-a

    • Álláskeresési ellátást terhelő levonások:
      Nyugdíjjárulék: 10%
      Személyi jövedelemadó előleg: 15%
      Gyermektartási díj, jogalap nélkül felvett ellátás
    • Bruttó ellátás után fizetett járulékok:
      Szociális hozzájárulási adó: 22%

    Mikor szünetel az álláskeresési járadék folyósítása?

    Ha az álláskereső:

    • terhességi gyermekágyi segélyre (TGYÁS vagy TGYES), csecsemőgondozási díjra (CSED), gyermekgondozási díjra (GYED), illetőleg gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) (korábban gyermekgondozási segély) válik jogosulttá,
    • előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
    • rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó közfoglalkoztatási jogviszonyban áll,
    • rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat – az egyszerűsített foglalkoztatás kivételével, – feltéve, hogy ezt a munkavégzés megkezdése előtt bejelentette a foglalkoztatási osztályon,
    • keresetpótló juttatásban részesül,
    • olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkóztatást elősegítő megélhetési támogatásban részesül,
    • az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében történő tényleges szolgálatot teljesít annak teljes időtartamára.

    Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkát nem kell bejelenteni, és az álláskeresési ellátást tovább kell folyósítani.

    Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, az álláskeresési járadékot tovább kell folyósítani.

    Lényeges, hogy a kereső tevékenység csak akkor minősül rövid időtartamúnak, ha eleve 120 napot meg nem haladó időtartamra létesül, tehát nem tartozik ide az az eset, amikor a felek határozatlan idejű munkaviszonyt létesítenek 90 nap próbaidő kikötésével, és a munkaviszony a próbaidő alatt megszűnik.

    Mikor szűnik meg az álláskeresési járadék folyósítása?

    Ha az álláskereső:

    • kéri,
    • megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá,
    • oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
    • meghalt,
    • az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette,
    • olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
    • keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az 120 napnál rövidebb időtartamú, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatást is.

    Mikor kell megszüntetni az álláskeresési járadék folyósítását?

    Ha az álláskereső:

    • álláskeresési járadékban részesül és törlik a nyilvántartásból,
    • kereső tevékenységet folytat és ennek tényét a tudomására jutástól számított 15 napon belül elmulasztotta bejelenteni.

    Utolsó módosítás: 2017.01.10.
WebmasterVas Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály