Bejelentkezés / Einloggen

  Kezdőlap    Álláskeresőknek     Munkáltatóknak     Pályázatok     Szervezetünk   
Kezdőlap > GY.I.K.

Válasszon...





Gyakran Ismételt Kérdések


A munkaviszony megszüntetése esetén mikor kérhető az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel?

Ki vehető álláskeresőként nyilvántartásba?

Miért célszerű álláskeresőként nyilvántartottnak lenni annak, aki nem részesülhet a foglalkoztatási osztálytól ellátásban?




Kérdése van?


Ha olyan kérdése van amire nem találja honlapunkon a választ, tegye fel, és mi megpróbálunk rá válaszolni.

Hogy válaszolni tudjunk, kérjük adja meg e-mail címét.

E-mail cím
Kérdés
0  of  2000
Elküld


ÁLLÁSKERESŐK NYILVÁNTARTÁSA    


    A munkaviszony megszüntetése esetén mikor kérhető az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel?

    A 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 80.§ (2) bekezdése szerint a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

    Lényeges, hogy akinek a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya felmondással, azonnali hatályú felmondással vagy felmentéssel, lemondással szűnt meg, az a felmondási/felmentési/lemondási idő utolsó napjáig foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, ezért álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét csak a felmondási/felmentési/lemondási idő utolsó napját követő naptól kérheti. 

    Megjegyzendő még, hogy álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét az is kérheti, aki nem jogosult a foglalkoztatási osztálytól ellátásra, ugyanakkor ellátás csak annak állapítható meg, akit a foglalkoztatási osztály álláskeresőként nyilvántartásba vett.



     Ki vehető álláskeresőként nyilvántartásba?

    Ahhoz, hogy az álláskeresőt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresőként történő regisztrálását kell kérnie.

    Álláskeresőként nyilvántartásba vehető az a személy, aki

    • a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
    • oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
    • öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül, és
    • az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő jogviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
    • elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel, a járási hivatal foglalkoztatási osztályával (továbbiakban foglalkoztatási osztály) együttműködik.

    Milyen dokumentumok szükségesek a nyilvántartásba vételhez?
    • Érvényes személyazonosító igazolvány (útlevél, jogosítvány)
    • Lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya)
    • TAJ-kártya
    • Adó igazolvány
    • Iskolai, illetve szakképzettséget igazoló okiratok

    Az együttműködés keretében az álláskereső rendszeresen, a foglalkoztatási szerv által megadott időpontban személyesen felkeresi a foglalkoztatási osztályt, bejelenti az álláskeresést, elérhetőségét befolyásoló változást, valamint elfogadja a felajánlott munkát, képzési lehetőséget, munkaerő-piaci szolgáltatást, munkaerő-piaci programban való részvételt és önállóan is aktívan keres munkát.

    A személyes megjelenés mellett az álláskereső nyilatkozatban vállalhatja, hogy együttműködésének elektronikus úton történő kapcsolattartás formájában tesz eleget. Ennek keretében teljesítheti jelentkezési kötelezettségét, bejelentheti a körülményeiben bekövetkezett változásokat, illetve a nyilvántartását érintő eseményeket. Az elektronikus kapcsolattartásról, annak részleteiről itt olvashat: kérjük, kattintson ide.

    A nyilvántartott álláskeresőnek 15 napon belül a foglalkoztatási osztályon be kell jelenteni minden változást, ami az elérhetőséget, vagy munkavállalást befolyásolja. Pl.: lakcímváltozás, telefonszám változás, egészségi állapot változása, nappali tagozatos tanulói/hallgatói jogviszony létesítése, új képzettség megszerzése, tartós távollét stb.

    Abban az esetben, ha az álláskereső bejelentési kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, illetve jelentkezési kötelezettségét személyesen vagy - előzetes nyilatkozatát követően - elektronikus úton nem teljesíti, osztályunk felszólítás nélkül törli az álláskeresők nyilvántartásából. Ismételt visszajelentkezésre csak a törléstől számított 60 nap elteltével kerülhet sor.

    Az álláskereső, amennyiben a jogszabály által előírt feltételek megvannak, jogosult lehet álláskeresési ellátásra (álláskeresési járadékra, nyugdíj előtti álláskeresési segélyre), munkaerő-piaci képzés, humánszolgáltatás (pszichológiai -, pálya -, álláskeresési -, és munka tanácsadás) igénybevételére.

    A 2/2011. NGM rendelet 2.§ (1) bekezdése szerint az aktív munkahelykeresés magában foglalja azt a körülményt, hogy az ügyfél 30 napon belül képes és kész munkába állni a Foglalkoztatási Osztály által felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri a legalább 16 órát.

    Ennek megfelelően a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel az is rendelkezhet – tehát az egyéb feltételek teljesülése esetén álláskeresőként nyilvántartásba vehető –
    • aki jogszabály rendelkezésénél fogva a napi 4 órát (ápolási díj), vagy a heti 30 órát (gyermeknevelési támogatásban – GYET) meg nem haladó időtartamban kereső tevékenységet végezhet,
    • aki gyermekgondozást segítő ellátásban – GYES (korábban gyermekgondozási segély) részesül, és gyermeke fél éves elmúlt,
    • aki külföldi állampolgár, és a hatályos jogszabályok szerint Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát.

    - A gyermekgondozási díjban – GYED részesülő szülő, a folyósítás időtartama alatt, a gyermek korától függetlenül végezhet munkát!
    - A csecsemőgondozási díj – CSED folyósítása mellett nem lehet kereső tevékenységet végezni!

    A felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha
    • Egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas.
    • A várható kereset az álláskeresési járadék, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri. Ez a feltétel azonban csak azokra az ügyfelekre vonatkozik, akik álláskeresési támogatásban részesülnek.
    • A munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel –történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg.
    • Az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

    Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult – ide értve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyeket –, az előbbi feltételeken túl a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

    A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely akkor megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel
    • a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy
    • a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről a foglalkoztató gondoskodik.

    Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.

    Az álláskereső részére a fenti feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség is felajánlható. Ez a rövid időtartamú munkalehetőség olyan álláskereső esetén, aki nem részesül álláskeresési ellátásban közfoglalkoztatás keretében is megvalósulhat.



     Miért célszerű álláskeresőként nyilvántartottnak lenni annak, aki nem részesülhet a foglalkoztatási osztálytól ellátásban?

    • A regisztrált álláskeresők kiközvetíthetők a munkaerőigényt bejelentő munkáltatókhoz.
    • A regisztrált álláskereső utazási költségtérítést vehet igénybe.
    • A foglalkoztatást elősegítő támogatások (pl. bértámogatás) olyan munkáltatóknak nyújthatók, amelyek regisztrált álláskeresők foglalkoztatását vállalják.
    • Támogatható a képzésben való részvétele annak, aki regisztrált álláskereső.
    • Az aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás – FHT) való jogosultságnak egyik feltétele, hogy a kérelmező az ellátás iránti kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül a foglalkoztatási osztállyal legalább 1 év időtartamig együttműködött.

    Fontos tudni!
     
    • Aktuális biztosítási jogviszonyát, a munkaadó által bejelentett biztosítási jogviszonyt lekérdezheti az ügyfélkapun keresztül. A szolgáltatás regisztráció birtokában elérhető a kormányzati portál TAJ-szolgáltatások menüpontjában.
    Ügyfélkapu regisztráció elintézhető bármely okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán is a személyazonosság igazolásával. Bővebb információért kérjük, kattintson ide.
    • A foglalkoztatási osztályon nyilvántartott álláskeresők, akik nem részesülnek álláskeresési ellátásban, keresetpótló juttatásban és más jogcímen sem minősülnek teljes körű biztosítottnak kötelesek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) értelmében. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. évben 7.110,- Ft (illetve 237,- Ft/nap).
    • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény értelmében a magánszemély az egészségügyi járulék fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon jelenti be az állami adóhatóságnak. A bejelentés alapján az adóhatóság a fizetési kötelezettséget előírja, a befizetéseket nyilvántartja. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni havonta a tárgyhót követő 12. napig.
    • A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján a szociálisan rászoruló és erről hatósági bizonyítvánnyal rendelkező személy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése nélkül is jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra.



WebmasterVas Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály